A templomunk

A korabeli írásos dokumentumok tanúsága szerint, a településnek már a XIV. században Szent Péter tiszteletére szentelt temploma volt, amelyet egy temető vett körül. E temetőből származik az 1400-as évben elhunyt Tomaj Pál sírköve, amelyet később beépítettek a templom falába. A település ősi egyháza a török hódoltság végére teljesen elpusztult, csupán a harangláb maradt meg viszonylagos épségben.

A templom történetében lényeges változás akkor állt be, amikor a település új földbirtokosa Nedeczei Nedeczky Károly 1754-ben újjáépíttette romjaiból, s még ebben az évben Padányi Bíró Márton püspök fel is szentelte Szent Anna tiszteletére. A templom a ma is látható végleges formáját Nedeczky Károly püspök jóvoltából nyerte el, aki 1806-ban klasszicista stílusban alakíttatta át. A II. világháborúban a német megszállók lőszeres autókat állítottak a templom köré. Egy kívételesen szerencsétlen belövés 1945. március 28-án eltalálta a lőszeres kocsikat, amelyek felrobbantak. A keletkezett hatalmas tűzben porrá égett a tetőszerkezet és az orgona, s lezuhantak a harangok is. A tetőszerkezetet, a hívek áldozat készségének köszönhetően már 1946-ban sikerült pótolni, de a templom belső festésére csak 1954-ben kerülhetett sor. A porráégett orgona pótlására is sor került volna, de a felajánlott orgona olyan rossz állapotban volt, hogy az egyházközség visszautasította. Az új orgona építését a magas költségek mindvégig lehetetlenné tették, ezért a helyettesítést, illetve a pótlást egy elektromos orgona vásárlásával oldották meg. A templom a település északnyugati részén található dombra épült, ahonnan belátható az egész falu és a tapolcai medence is. Az egyhajós templom tájolása KNy irányú. A keleti homlokzatra épült négyszög alaprajzú tornya két eltérő nagyságú haranggal van ellátva. A nagyharangon található felirat:

„Az igen kiváló és főtisztelendő Nedeczky Károly püspök Úr ajándékából 1823-tól függök itt és adom hangom. Mendl János öntött engem Győrben 1823.” (a déli harangszó meghallgatható itt…)

A kisharang felirata:

„Magyarország védasszonya könyörögj érettünk.„ Seltenhofer Frigyes fiai Sopron 1922.

A templom nyugati oldalát a félköríves szentély és a sekrestye zárja. A szentély alatt lett kialakítva a Nedeczky család kriptája, amelyben Nedeczky Károly püspök, annak testvére Ferenc és Ferenc feleségének Skerlecz Máriának a koporsója volt elhelyezve. Sajnos vandál kezek a II. világháború alatt feldúlták a kriptát, így a maradványok ma már nem azonosíthatók. A templomba a keleti főbejáraton vagy a déli oldali mellékbejáraton keresztül lehet bejutni. A keleti főbejárat fölött található az a vörösmárvány tábla, amely a templomot átépítő Nedeczky püspök címerét és az újjáépítésre emlékeztető latin nyelvű feliratot tartalmazza:

„Az istentisztelet céljára Nedeczei Nedeczky Károly a Boldogságos Szűz Máriától elnevezett egresi apát, a Veszprémi Egyház Káptalanjának kanonokja ezt a templomot a régi romokból jótékony adományaival így restauráltatta az 1806-dik évben.”

A szentély falát díszíti a XIX. században készült félköríves keretű főoltárkép. A gyönyörűen kidolgozott kép a szentírást olvasó Szent Annát ábrázolja kislányával Máriával, valamint a munkából hazatérő családapát Szent Joachimot. Az ívből emelkedik ki a fából készült, aranyszínű Nedeczky címer. Az oltárképet vörösmárványból készült oszlopok és a rajtuk lévő timpanon, csúcsán felhők közt aranyszínű kereszttel veszi körül. A vörösmárványból készült koporsó alakú oltárasztalhoz egy lépcsőfok vezet. Előlapja fekete márvány berakású, közepén kerek mezőben fekete kereszttel. A vörösmárványból készült oltárszekrény ajtaja sárgaréz, rajta a hagyományos kereszttel és a golgotával, a kereszt fölött a nap és a hold szimbolikus jelölésével. Az oltárszekrény tetejét kagylóformájú díszítés ékesíti, rajta a fából készült kereszttel. A mellékoltár a diadalív jobb oldalán nyert elhelyezést. Képkerete teljes mértékben megegyezik a lesencefalui templom főoltár képének keretével. Az eredeti kép 1806. körül készült és a kereszten értünk meghalt Jézust ábrázolja. A mellékoltár jelenlegi oltárképe Jézus Szívét jeleníti meg, a tenyéren látható sebhelyekkel, amelyek a Feltámadott megjelenésére utalnak. A kép hátterében a lesencetomaji táj a környék templomaival és az 1945-ben feldúlt Hertelendy kastéllyal. A keresztelőkút faragott vörösmárvány oszlopon álló csónakra emlékeztető alakú test, vörösréz fedéllel, tetején kereszttel. A fő- és a mellékoltár, valamint a keresztelőkút egyaránt az 1806-os festett fából készült. Közepén babérkoszorúval övezett felirat:

„Hirdesd az igét ! Állj elő vele, akár alkalmas, akár alkalmatlan! Ints, kérj, buzdíts nagy türelemmel és hozzáértéssel!„ 2. Tim. 4.2.

A hangvető alján a sugarak övezte aranyszínű galamb, a Szentlélek jelképe, tetején, felhők közötti két táblán a Tízparancsolat. A főbejárati ajtó melletti kis fülkében a Piéta van elhelyezve, balra a falban került beépítésre az 1400-ban elhunyt Tomaj Pár sírköve. A templomhajóban Jézus Szent Szíve; Szűz Mária, Szent Antal a kis Jézussal, Szent József a kis Jézussal, Árpádháza Szent Margit és Lisieuxi Kis Szent Teréz XX. században készült szobra van elhelyezve. A baldachintető belső felét a Szentháromság festménye díszíti. A szépen kidolgozott festmény sziklás hátterében a vörös leples Jézus, jobbján a kék és barnássárga színű ruházatú Atyaisten. Felettük dicsfényben a Szentlélek szimbóluma a galamb. A felhők alatt zöldszínű földgömböt tart két angyal. A festmény feltehetően a XVIII. század második felében készült. A templom barna színű, faragott tölgyfából készült padsorai 1806-ban kerültek a helyükre. A szentélyben a Nedeczky család, a Deym család és a Károlyi család által használt eredeti padok találhatók. A Nedeczky család padjainak elülső lapját Nedeczky Károly püspök címere díszíti. A templom belső falfelületét 1954-ben festették le, gazdagon díszítve. A festést Soós L, Papp I. és Fehér I. végezte el. A timpanon fölött a hagyományos díszítőelem látható, a felhők között lebegő galamb, a Szentlélek szimbóluma. A szentély sarkainál lévő oszlopok felett, gazdag díszítésű az oltáriszentségre utaló jelképek, az öt kenyér és a két hal csodája, a kicsinyeit tápláló pelikán, a kehely a szent ostyával szőlőtővel és kalászokkal övezve. A szentély jobb oldali falára az akkori pápa, XII. Pius és az akkori püspök P. Badalik Bertalan címerét festették a mesterek. A sekrestye ajtó feletti része a felhők közé festették meg a kereszten függő Jézust, kinek jobb és baloldalán angyalok fejezik ki a hódolatukat. A kereszt alatt a szentségmutatóban lévő oltárszentség található. A szentély freskója a hitvallást fejezi ki képi formában. A sziklán ülő anya az anyaszentegyházat jelképezi, aki jobbjával a kelyhet és a szentostyát emeli agasra, baljával pedig egy keresztet támaszt. Az anya mögött a sugárzó mennyei Jeruzsálem jelképe az Isten dicsőségét vallja. A péteri sziklát Szent Péter gesztusa teszi egyértelművé. A pápai tiara, az evangéliumos könyv és a stóla, Szent Péter utódjával, a pápával való lelki kapcsolatot jelképezi. A diadalívre festett felhőkön a bárány és egy szalagot tartó angyal látható, a szalagon az alábbi felirat:

„Isten báránya, ki elveszed a világ bűneit, adj nekünk békét.”

A diadalív előtti boltozaton Jézus monogramját övezi Szent János és Szent Máté arcképe, alattuk az egyházat jelképező hajó a tengeren. A kórus előtti boltíven a jelenések könyvének szétnyitott oldalai láthatók az alfa és az Omega jelképekkel. A könyv két oldalán Szent Márk és Szent Lukács arcképe egészíti ki a festményt. 1954-ben ünnepelték a Szeplőtelen Fogantatás dogma kihirdetésének 100. évfordulóját. Ez az ünnep inspirálta a festőket, s így a templom jobboldali nagy szabad falfelületére felkerült az új festmény. A népek hódolata Mária, a Világ királynője előtt. A templomhajó mennyezeti freskója a Szentháromságot ábrázolja, kiegészítve három angyal alakjával, akik Jézus szenvedéseit okozó eszközöket, a szöget, a kalapácsot, a fogót, a lándzsát, a korbácsot és a töviskoszorút tartják a kezükben. 1954-ben a festés évében még rendkívüli személyes bátorságot követelt az I. és a II. világháborúban elesett hősökről még csak szót is ejteni. Ennek ellenére a festők a babérkoszorúval övezett jelkép alatt megjelenítették a következő mondatot:

„ Áldott legyen a hazáért vérüket áldozó hős fiaink emléke .”

Képgaléria (folyamatos feltöltés alatt):
Közmeghallgatás és lakossági fórum.

Időpont: 2017. december 08-án 16.30 óra

Helyszín: Művelődési Ház

Részletek a csatolt dokumentumban: