A nedeczei ill. dunanedeczei és lábatlani Nedeczky család egy ősrégi és nagyon kiterjedt magyar Trencsén vármegyei eredetű nemesi származású család amely a 13. századig visszavezethető. A családnak két ága van: az egyik, a Zala vármegyei, amely a „nedeczei” nemesi előnevet, és a másik a Komárom vármegyei, amely a „dunanedeczei és lábatlani” nemesi előneveket használja.
A család története
1384. augusztus 29-én Mária magyar királynőtől Trencsén vármegyei Nedece birtokot nyerték adományba, János fiainak, Péternek, Lászlónak és Jánosnak, mely adományt 1412. július 1-én Budán Zsigmond magyar király erősített meg. Péter fia Márton, fia Nedeczky alias Spanyik Miklós, 1497-ben II. Ulászló magyar király új adományt szerzett Nedeczky alias Nagy Miklóssal, lietvai várnaggyal együtt. Nedeczky Miklós elveszi feleségül Bánovszky Katalint, akitől származott az 1500 és 1576 között élt Nedeczky Erazmusz; ennek az Erazmusznak a felesége Orssich Erzsébet lett, aki egy több gyermek közül egy Raffael fiával áldotta meg. Nedeczky Raffael, 1585-ben vágújhelyi harmincados volt, és feleségétől, Vojtkovich Annától, Vojtkovich Gergely és gradeczi Horváth-Stansith Ilona lányától született Nedeczky Mihály fia.
Nedeczei Nedeczky Mihály (1584-1642) feleségül vette mihályházi Ormándy Erzsébetet, mihályházi Ormándy János és nemes Földes Katalin lányát, akitől született fia Nedeczky István (†1667). Ennek a nedeczei Nedeczky Istvánnak és béládi Bozor Ilonának (†1685) a két fia a „dunanedeczei és lábatlani Nedeczky” ágat alapította meg. Nedeczky Mihály és Ormándy Erzsébetnek egy másik gyermeke, Nedeczky Imre, aki elvette borcsiczi Borcsiczky Anna Máriát. Nedeczky Imre és Borcsiczky Anna unokája, Nedeczky Zsigmond és ilovai Fekete Ilona gyermeke, Nedeczky Imre, hrabovai Hrabovszky Eszter férje, kinek a gyermekei a Zala megyei nedeczei Nedeczky ágat alapították meg.
A nedeczei Nedeczky ág
Nedeczky Imre és hrabovai Hrabovszky Eszter fia, nedeczei Nedeczky Károly (†1759), királyi tanácsos, átköltözött Zala vármegyébe a házassága után. Neje, az ősrégi tekintélyes tóthi Lengyel család sarja, tóthi Lengyel Krisztina (1710-1756), tóthi Lengyel Miklós és mártonfalvi Mártonfalvay Magdolna lánya. A tóthi Lengyel család kihalalásakor, a leányági leszármazottai, köztük a Nedeczky család örököle a birtokállományát; Ekkor Zala vármegyében Lesencetomajon lett földbirtokos a nedeczei Nedeczky családnak ez az ága. Nedeczky Károly tanácsos és Lengyel Krisztina gyermekei között szerepeltek: nedeczei Nedeczky Tamás (1737-1773) táblabíró, zalai és somogyi földbirtokos, aki feleségül vette adamóczi Ambró Franciska (1744-1792) kisasszonyt; és nedeczei Nedeczky Károly (1766-1823), veszprémi kanonok, választott drivasztói püspök. Mária Terézia úrbérrendezése korában, Nedeczky Tamás 4 úrbéri birtokkal rendelkezett, amely összesen 350 úrbéri holdat alkotott: a legnagyobb a 149 úrbéri holdas Somogy megyei kastélyosdombói, a második viszont a 133 úrbéri holdas lesencetomaji volt. Nedeczky Tamásnak 28 jobbágya és 12 zsellére volt. Nedeczky Tamás fivére, Nedeczky Albert, Pakson 1763. március 12-én feleségül vette báró Újváry Walburgát, báró Újváry László ezredes és báró Száraz Erzsébet lányát; ebből a házasságból egyetlenegy gyermek származott, nedeczei Nedeczky Anna (1764-1839), aki barkóczi Rosty Pál (1745-1810) főhadnagy felesége lett. A Mária Terézia kori úrbérrendezésén Nedeczky Albert 3 úrbéri birtokkal rendelkezett, összesen 387 úrbéri holdja, 27 jobbágya és 3 zsellére volt.
Nedeczky Tamás és adamóczi Ambró Franciska fia, nedeczei Nedeczky Ferenc (1769-1835), Zala vármegyei táblabíró, a vármegyei másodaljegyzője, árvaszéki elnöke, és földbirtokos volt. Nedeczky Ferenc jó házasságot kötött: 1797. december 21-én Szombathelyen vette feleségül a tekintélyes lomniczai Skerlecz családból való lomniczai Skerlecz Mária Klára (1777-1828) kisasszonyt, lomniczai Skerlecz Ferenc (1731-1802), helytartó tanácsos, Békés vármegye főispánja, és a nemeskéri Kiss családból való nemeskéri Kiss Rozália (1740-1822), lányát. Nedeczky Ferenc és Skerlecz Mária házasságából 7 gyermek született, köztük: nedeczei Nedeczky Hedvig (1814-1879), akinek a férje tagyosi Csapó Vilmos (1798-1879), 1848-as honvéd ezredes; bocsári Svastics Pálné nedeczei Nedeczky Rozália (1797-1849); névedi Botka Janosné nedeczei Nedeczky Franciska (1803-1882); és nedeczei Nedeczky Lajos (1800-1841), Zala vármegyei földbirtokos, főszolgabíró.
Nedeczky Lajos (1800-1841), Deák Ferenc kedves, ifjúkori barátja volt. Nedeczky Lajos, balatonedericsi és lesencetomaji földbirtokos is volt; a vármegyei közigazgatási pályafutását először aljegyzőként, majd szolgabíróként a szántói járásban. 1831. augusztus 20-án Pakson vette el nemeskéri Kiss Emma (1813-1856) úrhölgyet, nemeskéri Kiss József (1786-1829) és kehidai Deák Jozefa (1791-1853) lányát. A frigyükből több gyermek született: nedeczei Nedeczky István (1832-1908), 1848-as honvéd, országgyűlési képviselő; nedeczei Nedeczky Emma (1833-1906), akinek a férje névedi Botka Imre (1826-1879); nedeczei Nedeczky Eleonóra (1836-1857), békási Békássy Gyula (1833-1904) országgyűlési képviselőnek, 1848/49-es honvédnak a felesége; és nedeczei Nedeczky Ida (1838-1907), csallóközmegyercsi Szabadhegy Sándor (1830-1883), 1848-as huszár kapitánynak a házastársa, és nedeczei Nedeczky István (1832-1908) földbirtokos, 1848-as honvéd, az 1860-as években a magyarországi függetlenségi szervezkedések egyik vezetője, országgyűlési képviselő volt. Feleségétől, gyulai Gaál Konstancia úrnőtől, született lányát, nedeczei Nedeczky Emma (1858-1883) kisasszonyt, nedeczei Nedeczky Jenő (1840-1914), országgyűlési képviselő vette el Nemesvitán 1881. február 26-án. Nedeczky Jenő, maga a kisasszony nagybátyja volt, Nedeczky István öccse. A balatonedericsi családi Fekete-kastélyt Nedeczky Jenő vette meg pénzügyi nehézségekkel küszködő bátyjától, Nedeczky Istvántól.
A lap szövege a Wikipedia Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van.